A Kobra Átka (írta: Kisszabi)
Az I. Goat Riders M.A.G.U.S. verseny kalandmodulja:
„Az istenek útjai kifürkészhetetlenek.” Így tartja a pyaronni mondás, bár a Titkosügynökségnél kiegészítették: „Az istenek útjai kifürkészhetetlenek, Kráné pedig megjósolhatatlanok.”
Az Ősi Egyezményt csak egy isten merte megszegni már hosszú ideje. Amhe-Ramun huszonhárom testben manifesztálódott Yneven, ami elindította a Délvidék eddigi legkíméletlenebb háborúját. Kényszerű szövetségben áll Krán és Pyaronn, pedig nem olyan régen még a kráni csapatok dúlták fel az Emberiség Bástyáját. Ma pedig kart karnak öltve nyomulnak előre a Taba el Ibara dűnéin, és hatalmas áldozatok árán próbálják levadászni az Amhe-démonokat, az amund harcisten földi porhüvelyeit. Nagyon lassan, de haladnak a siker felé. Krán azonban szereti, ha ő diktálja a feltételeket. Természetesen akarja, hogy a háború győzelemmel, mihamarabb véget érjen. A kérdés csak az, hogy a közeljövőben is szüksége lesz-e a békére. Kérdés, hogy nem alakul-e úgy a helyzet, hogy az amundok ellenségből szövetségessé válnak. Krán erre is gondol és lépéseket tesz. A kráni csapatok által legutóbb felkutatott Amhe-démont nem pusztították el. Egy kis csapat kíséretével, egy jól bevált régi útvonalon, a Fű Útján halad az anyaország felé, hogy ott biztonságba helyezzék, s ha kell elpusztítsák, ha kell alku alapnak használják, ha kell maguk mellé állítsák. A napokban nem az Al Bahra-kahremet csempésznek a Fű Útján, hanem egy szarkofágot, melyben egy isten anyagi teste fekszik.
Az Ősi Egyezményt csak egy isten merte megszegni már hosszú ideje. A többi isten, még Ranagol is tart attól, hogy közvetlen hatalmat gyakoroljon az anyagi világban. A papjaik azonban megteszik helyettük, amit kell, s ha ők fohászkodnak segítségért, hát megtehetik, hogy kegyeltjeik kedvében járjanak. Persze nem egyszer akad, hogy egy halandó, olyat kér, amit istene egyáltalán nem tart helyesnek. Néha vallási fanatizmus üti fel a fejét, s túlzó fohászokat kérnek, hogy töröljön el az istenség egész városokat, hogy ellenségei is odavesszenek, vagy, csak azért, hogy a hangyányi hitetlen emberek lássák hatalmát. Ilyenkor szoktak hátat fordítani az imáknak, hisz mit számít az, ha valaki széttapos egy hangyabolyt, tele tudatlan és ártatlan rovarokkal. Azonban, ha a bolyban ott rejtőzik az egyik legnagyobb ellenségünk…
Sogron, a Tűzkobra nem szívleli az értelmetlen öldöklést. A rend mindenek előtt, s ha ezért pusztulnia kell a káosz szolgáinak, hát legyen, égjenek. Azonban sose értelmetlenül. Pontosan ilyen értelmetlen fohász, egy hosszú szertartás keretében jut el hozzá már percek óta. Bosszantó, ha egy isten egyik saját főpapjának elméje megbomlik, és azt kéri, hogy égessen porig egy egész várost. Az ilyen fohászokra oda sem hederít.
Az őrült paptól megvonhatná a kegyét, de most mégsem teszi. A városban lesz perceken belül az, aminek nem szabad tovább mennie, mert ahova viszik, ott nem lesz a Tűzkobrának hatalma. Ott nem lesz, ki fohászkodjon segítségért. Itt és most van lehetőség arra, hogy lényegesen meggyengítse azt, aminek népe már a Szent Városának kapuit döngeti. Sogron úgy dönt, eltapossa a hangyabolyt, hogy pusztuljon vele Amhe-Ramun huszonharmad része is.